Showing all posts in Allergia

A lisztérzékenység, vagy idegen szóval cöliákia, sajnos gyakoribb rendellenesség, mint gondolnánk. A témában végzett kutatások rámutattak arra, hogy 100-ból legalább 2 ember küzd a szóban forgó egészségügyi problémával, amely egyébként az autoimmun betegségek sorába tartozik.

A lisztérzékenység elsősorban az emésztőrendszer megfelelő működését akadályozza, azáltal, hogy az egészségünk szempontjából hasznos ásványi anyagok, vitaminok felszívódását lehetetleníti el. Mint az autoimmun betegségeket általában, a lisztérzékenységet sem lehet gyógyítani – bizonyos szabályok betartásával azonban teljesen kiiktathatjuk az életminőségünk rovására menő tüneteket. Read More

A cöliákia az autoimmun betegségek táborába tartozik. Bár elsősorban a vékonybélre, az emésztőrendszerre van hatással, a szervezet egészének működését befolyásolja. Sajnos, mint a legtöbb autoimmun betegség, a cöliákia sem gyógyítható, ám tudatos táplálkozási szokások kialakításával, diétával jól kordában tarthatók a tünetei.

A cöliákia jelentése

Ha a cöliákia kifejezés nem cseng ismerősen, annak másik elnevezéséről már egészen biztosan hallottunk. A cöliákia másik, jóval közismertebb neve ugyanis a gluténérzékenység, lisztérzékenység. Az utóbbi megnevezése kissé félrevezetheti a laikusokat. Read More

Bár a szójából készített ételek a vegetáriánus és a vegán életmódba is beilleszthetők, a szója allergia, mint egészségügyi rendellenesség sajnos sokaknál ellehetetleníti ezt az egyébként sokoldalú élelmiszer fogyasztását.

Szójabab – a szójatejen és a tofun túl

A Kelet-Ázsiában őshonos szójabab rendkívül gazdag fehérjeforrásnak számít, ezenkívül igazi vitamin-bomba is. Ezen nagyszerű tulajdonságai teszik népszerűvé a szójából készített élelmiszereket azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem esznek húst. Read More

A dió allergia az egyik leggyakoribb ételallergia típus. Az alapanyag népszerű az őszi hónapokban, de egyébként is szívesen fogyasztjuk egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt. Kivétel ez alól a dióallergia, amikor kifejezetten kerülendő az.

De mégis mi fán terem a probléma? Milyen tüneteket okozhat? Kialakulhat-e életveszélyes szituáció a panaszok kapcsán? Read More

Az ételintolerancia gyakoribb, mint gondolnánk. Mivel azonnali és komoly tünetek nem társulnak hozzá, így a jelentkező panaszokat betudhatjuk az életmódnak vagy akár az egészségtelen táplálkozásnak. Sokan összekeverik az ételintoleranciát az ételallergiával, pedig jelentős különbség adódik közöttük.

Míg ez utóbbi azonnali tüneteket produkál, és akár életveszélyes helyzet is kialakulhat, addig az ételintolerancia tünetei kapcsán nem kell számolnunk az immunrendszer érintettségével és kóros reakciójával, sokkal inkább egy emésztőrendszeri problémával szembesülhetünk. Read More

Az ételallergia azon allergiás megbetegedések egyik típusa, melyek manapság egyre többeket érintenek. Ebbe nem csak a genetikának van beleszólása, hanem mindazoknak a többszörösen feldolgozott élelmiszereknek is, melyeket a mai kor embere gyakran fogyaszt.

Az ételallergiák esetében nem másról van szó, mint arról, hogy az immunrendszer valamilyen alapanyagra tévesen reagál, és ellenanyagot kezd el termelni. Read More

A tojásallergia a magyar lakosság körülbelül 1 százalékát érinti – százból egy ember allergiás tehát a tyúktojás valamelyik összetevőjére, amely így a tej mellett az egyik leggyakoribb táplálék-allergénnek számít. A tojásallergia elsősorban kisgyermekkorban jelenik meg, amikor az étrendbe kerül a tojás fogyasztása is.

Odafigyelve, tudatos diétával azonban akár a teljes gyógyulásra is megvan az esély. Bejegyzésünk röviden megnézzük, mit kell tudni a tojásallergiáról, kialakulásáról vagy melyek a tojásallergia tünetei, mire kell figyelni egy tojásmentes diéta során, mit jelent keresztallergia vagy milyen esélyek vannak a gyógyulásra. Read More

A mogyoró allergia igen gyakori. A mogyoró- és diófélék a gyermekek hozzátáplálása során az egyik legkésőbb bevezetett ételtípusok közé tartoznak. Nem véletlenül. Szakemberek szerint a bevezetést érdemes legalább 2 éves korig kitolni, sőt, akár óvodáskorig is halasztható a diófélékkel való ismerkedés.

A kóstoltatása először kis mennyiségben történjen, az adagok növelése fokozatosan, a gyermek reakcióit figyelve ajánlott. 2-3 nap mindig teljen el a mogyoróval való találkozások között, hogy jól megfigyelhető legyen, fellép-e allergiás reakció vagy sem. Read More