A tapasztalat azt mutatja, több olyan gyógyszer is van, amelynek alkalmazása után enyhébb-komolyabb mellékhatásokat is tapasztalhatnak a betegek – sőt, olyan személyek is akadnak szép számban, akiknél gyógyszerallergia alakul ki.
Gyógyszerallergia – a szervezet válaszreakciója
Az allergia, azaz túlérzékenység a szervezet válaszreakciója egy bizonyos anyag jelenlétére. Ez az adott anyag, legyen szó virágporról, kutyaszőrről vagy épp valamilyen gyógyászati készítmény összetevőjéről, alapvetően nem veszélyes, ám a szervezetünk mégis „hadjáratot” indít annak jelenlétére.
Abban az esetben például, ha egy addig ismeretlen, sohasem próbált gyógyszer hatására erős tünetek jelentkeznek, joggal van okunk gyógyszerallergia meglétére gyanakodni. A testünk ugyanis „idegenként” kezeli a gyógyszert, így azonnal vészüzemmódba kapcsol: ellenanyagot termel az ellen.
Lélegzetvételnyi kitérő: beszéljünk az antibiotikum allergiáról néhány szóban
Kétségtelen, hogy az antibiotikumok roppant hasznosak, különösen fertőzéses megbetegedések esetén, sajnos azonban akadnak olyan személyek, akiknél szóban sem jöhetnek az említett gyógyszerek, mint a gyógykezelés részei. Fontos!
A tapasztalat azt mutatja, sokan azonnal antibiotikum allergiára gondolnak, amikor egy újonnan kipróbált orvosság után kellemetlen tünetek jelentkeznek. Az öndiagnózis viszont nem diagnózis – hiszen könnyen megtörténhet, hogy nem allergiásak vagyunk, „csupán” az adott gyógyszer kellemetlen mellékhatásait tapasztaljuk épp.
Gyógyszerallergia tünetei – mégis, mire számíthatunk?
A gyógyszerallergia tünetei igen változatos spektrumot járnak be, az enyhéktől kezdve, a komolyabbakon keresztül, egészen az életünket veszélyeztető szimptómákig bármilyen változatuk előfordulhat. Fontos ezen a ponton megjegyeznünk, hogy a szóban forgó túlérzékenység nem azonos a gyógyszer okozta lehetséges mellékhatásokkal (ez utóbbiak, bár kellemetlenek, közel sem okoznak olyan kaliberű gondokat a hétköznapokban, mint az allergia).
Milyen tünetekkel jár együtt a szervezetben felszabaduló hisztamin?
A gyógyszer allergia nagy mennyiségű hisztamin termeléssel jár együtt: a szervezet az adott gyógyászati készítmény valamelyik összetevőjét veszélyesnek ítéli meg és fokozott hisztamin termelésbe kezd. A nagy mennyiségű hisztamin hatására a bőr szárazzá, irritálttá válik. Sok esetben a gyógyszerallergia kiütéssel jár együtt.
Az egész test viszketni, a szemek pedig könnyezni kezdenek. Többen tesznek említést ajak- és torokduzzanatról. Az általános panaszok közé tartozik a zavartság, illetve a rossz közérzet, levertség. Bár ezek a szimptómák cseppet sem kellemesek, még mindig az enyhébb tünetek csoportjába tartoznak.
A komolyabb tünetek akár életveszélyes helyzetbe is sodorhatják az érintetteket
Krónikus hasmenés vagy épp az ellenkezője, komoly székrekedés. Folyamatos hányinger, akár hányás is. Álmatlanság, reszketés, szűnni nem akaró szorongás, idegesség. Ezek a gyógyszerallergia nehezebben elviselhető, de még mindig nem életveszélyes tüneteit.
Sajnos azonban egy-egy gyógyszer okozhat olyan szimptómákat is, amelyeknek, ha nem érkezik azonnali segítség, végzetes következményei is lehetnek. Tökéletes példa erre a légzési nehézség, a gyors szívverés és a magas vérnyomás. Ez utóbbiak gyors válaszreakciót és azonnali orvosi ellátást igényelnek – ne habozzunk segítséget kérni, ha e tünetek közül bármelyiket is tapasztaljuk.
Általában a penicillin a ludas
A tapasztalat azt mutatja, a gyógyszerek közül a penicillin okoz leggyakrabban allergiás tüneteket. Persze nem kizárólag a szóban forgó készítmény a felelős a túlérzékenységért, számos antibiotikum létezik, amelyek jelenlétére a szervezet negatív válaszreakciót produkál. Az antibiotikum mellett a jódot, az inzulint és a barbiturátokat is gyakori allergénnek tekinthetjük.
Gyógyszerallergia vizsgálat: célkeresztben a kórelőzmény precíz felderítése
Abban az esetben, ha egészségügyi ellátásra szorulunk – még mielőtt az allergénként is funkcionálható gyógyszerek alkalmazására kerülne a sor- a szakorvos egészen biztosan a korábbi kórelőzményünk pontos felderítésével kezdi a kezelést. Ha ugyanis az derül ki, hogy valamelyik orvosságra allergiásak vagyunk, más alternatívát kell találni a kezelés során.
Gyógyszerallergia vizsgálat: a limfocita-transzformációs teszt teljes bizonyosságot adhat
Ha él bennünk a gyanú a gyógyszerallergia meglétére, teljes bizonyosságot kizárólag a limfocita-transzformációs teszt ad. A szóban forgó teszt az orvostudomány jelenlegi állása szerint a legpontosabb, legmodernebb diagnosztikai módját nyújtja az allergén kimutatására. Figyelem! A tesztre mindenképpen vigyük magunkkal a kérdéses gyógyszert is.
Lehetséges-e a gyógyszerallergia kezelése házilag?
Alapvetően a gyógyszerallergia kezelése házilag is megvalósítható, ha a gondokat okozó gyógyszert el tudjuk kerülni. A tünetek csökkentésére általában az orvosok antihisztamint és szteroidokat alkalmaznak. Abban az esetben pedig, ha tudjuk, allergiásak vagyunk egy bizonyos hatóanyagra, legyen szükségünk bármilyen jellegű egészségügyi ellátásra is, jelezzük időben a szakorvosnak a problémánkat.
Okos ötlet lehet a személyi igazolványunk mellett kis kártyát is magunkkal hordani, amelyen fel van tüntetve a betegségünk. Ez bizony az életünket is megmentheti.
Megoldást nyújthat-e az immunterápia?
Az allergén specifikus immunterápia (orvosi szakkifejezéssel élve deszenzitizáció) sokak szerint az egyetlen valódi gyógymód, ami végérvényes megoldást kínálhat az allergiától szenvedőknek. De miről is van szó egészen pontosan?
Nos, a szóban forgó kezelés egyáltalán nem a modern kor találmánya. Immáron már 100 éve használják tudatosan, ám sokak szerint az immunterápia gyökerei egészen az ókorig vezetnek vissza. Az allergénspecifikus immunterápia lényege, hogy a szervezetet fokozatosan hozzászoktatják a problémát okozó allergénhez.
A siker kulcsa a folyamatosság és a fokozatosság – ennek tükrében pedig az immunterápia hosszú folyamat. A tapasztalatok azt mutatják, a kezelés az esetek többségében meghozza a várt eredményeket, viszont ez akár 3-5 évbe is kerülhet.