Szénanátha és asztma

A szénanáthás betegek körülbelül 20-30 százalékánál alakul ki a későbiekkben asztma.
A szénanáthás betegek körülbelül 20-30 százalékánál alakul ki a későbiekkben asztma.

A kettőt gyakran együtt emlegetik, pedig két különböző betegségről van szó.
Április végén a különböző fafélék (nyír, nyár, mogyoró, tölgy, fűz, platán) pollenjei uralkodnak a levegőben. A pollenszórás erősödésével egyre több szó esik a szénanátháról és az asztmáról. A két betegséget gyakran együtt emlegetik, pedig két különböző dologról van szó, amelyek gyakran egyszerre is jelentkezhetnek.

szénanátha a felső légutak folyamatos gyulladása. Szénanátháról akkor beszélnük, ha a felső légutakba, orr-vagy szájüregbe valamilyen allergén kerül. Az allergén a nyálkahártyát irritálva erős válaszreakciót vált ki, a nyálkahártya váladékot kezd termelni. Ez a váladék, illetve a nyálkahártya allergén általi közvetlen irritációja okozza a tüneteket.

Tünetei orr-, száj-, torok- és szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, kivörösödött szem.

Az asztma a hörgők folyamatos gyulladása, amely során a hörgő-nyálkahártya duzzadása és a hörgők izmainak görcsös összehúzódása beszűkíti a légutakat. A tüneteket a szűkebb légutak miatti nehéz kilégzés okozza.

Tünetei általában jól felismerhetők: rohamokban jelentkező nehézlégzés, amely gyakran sípoló kilégzéssel társul, valamint fulladás, mellkasi szorítás. Nem minden esetben figyelhető meg, de szintén jellemző tünet a görcsös köhögés.

Míg szénanátha esetében a légzést az orrdugulás gátolhatja, a betegek a szájukon át szabadon tudnak lélegezni. Az asztmás nehézlégzésnél ez nem így van: a szűk légutak miatt a szájon át történő (ki)légzés is akadályozott, így a beteg ezt úgy érzékeli, mintha nem kapna levegőt.

Az asztmás rohamot teljesen hétköznapi inger (pollen, por, füst belélegzése vagy akár nagyobb fizikai terhelés) okozhatja. Nem minden esetben allergiás eredetű.

A szénanátha és az asztma közötti kapcsolat

A szénanáthás betegek körülbelül 20-30 százalékánál alakul ki a későbiekkben asztma, dennek oka jelenlegi ismereteink alapján nagyrészt genetikailag meghatározott. Gyakoribb az asztmás megbetegedés olyan szénanáthás betegeknél, akik nem részesültek kezelésben.

Az asztmás betegek jóval nagyobb hányada, közel 80 százaléka mutat szénanáthás tüneteket is. Mindkét betegség gyógyíthatatlan, de tünetileg kezelhető.

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát További információk

A cookie beállítások ezen a weboldalon "cookie-k engedélyezve" beállításon vannak, hogy a lehető legjobb böngészési élményt nyújthassuk Önnek. Ha Ön folytatja ennek a weboldalnak a használatát anélkül, hogy megváltoztatná a cookie beállításokat, vagy az alábbi "Elfogadom" gombra kattint, akkor Ön hozzájárul a fentiekhez.

Bezárás