Ha lenne az allergiás megbetegedések táborában egy verseny, amit a „legtöbb tévhittől övezett” kategóriában indítanának, kétségtelen, hogy a nyárfa allergia nyerné el az első helyet. Sajnos ez nem véletlenül alakult így. Változó világban élünk és a megváltozott környezetnek, illetve életviteli szokásainknak „köszönhetően” rohamléptékben megugrott a különféle allergiás tünetekkel küzdők száma.
Miért vagyunk tulajdonképpen allergiásak?
Az allergia a szervezetünk válaszreakciója egy bizonyos anyagra, amit az immunrendszerünk tévesen veszélyesnek ítél meg. Az anyag jelenlétére a szervezet fokozott hisztamintermelésbe kapcsol. A nagymennyiségű hisztamin pedig gyulladás kialakulásához vezet, így kiváltja azokat a jellegzetes szimptómákat, amelyeket minden allergiás személy jól ismer: orrfolyást, szemviszketést, folyamatos könnyezést, tüsszögő- és köhögőrohamok egész sorozatát.
Az allergének önmagukban nem jelentenek veszélyt
Tévesriasztás – ez a szó jellemzi leginkább az allergiás személy szervezetében lejátszódó folyamatokat. Annyi mindenre reagálhat érzékenyen az immunrendszerünk, a virágportól kezdve egészen a macskaszőrig – akkor még a keresztallergiáról nem is beszéltünk. Ezek az anyagok persze teljesen ártalmatlanok, ám ezt hiába is próbálnánk megbeszélni a szervezetünkkel. Ha egyszer kialakult az érzékenység, magától nem múlik el. A jó hír az, hogy mind a tüneti kezelés, mind a probléma gyökerének kiiktatása hatékony eredményekkel járhat.
Rettegésben tart minket a nyárfa allergia?
Jellegzetesen május környékén a nyárfák vattapamacs jellegű termést eregetnek, amitől a legtöbben rettegnek, mondván, a nyárfa allergia kialakulásának melegágyai. Bár nem túl esztétikusak, sőt, kisebb kellemetlenséget is okoznak, allergia kialakulásáról szó sem lehet! Az olyan kérdésekre, mint a „nyárfa allergia tünetei” vagy a „nyárfa allergia ellen bevethető praktikák” tehát a tudás birtokában abszolút relevanciájukat veszítik.
Nem pollen – csupán a termést megóvó vattaszerű anyag
A szóban forgó szálló fehér szöszt szaknyelven magszőrnek nevezik. Érdemes észben tartani, hogy a magszőr önmagában egyáltalán nem okoz allergiás tüneteket, hiszen nem is tartozik az allergének táborába.
A véletlenek műve az egész
A nyárfa allergia „hívők” a véletlenek összjátéka miatt olyan biztosak a dolgukban. A szóban forgó fafajta termése általában májusban indul útjára a szelek szárnyán, amikor tulajdonképpen az allergiaszezon, azon belül is a pollenallergia a leginkább tombol. Nem lehet ezért hibáztatni, könnyű ugyanis a jól látható, rejtélyes vattapamacsokra fogni a kínzó allergiás tünetek jelenlétét. A valóságban azok a pollenek, amelyek a gondot okozzák, a szemnek teljesen láthatatlanok.
A hófehér pihék legnagyobb bűne
A nyárfa allergia nem létezik, azonban az tagadhatatlan, hogy a levegőben utazó fehér pihék az orrüregbe bejutva tüsszögőrohamot válthatnak ki. Az általuk kiváltott ingerlő hatást sokan az allergia tüneteivel társítják gondolatban, noha erről szó sincs. Az már teljesen más lapra tartozik, hogy a levegőben közlekedő magszőrre akár más növények pollenje is könnyen rátapadhat, majd ily módon a szervezetünkbe jutva galibát okozhat. Hibáztathatjuk-e emiatt a nyárfát? Nos, korántsem!
A nyárfák a légszennyezés ellen folytatott küzdelem élharcosai
Mielőtt ok nélkül a nyárfák kivágását szorgalmaznánk, álljunk meg egy pillanatra és vegyük sorra azokat az előnyöket, amelyekkel ezek a növények megajándékoznak bennünket. Mivel dús lombbal bíró fákról van szó, árnyékot adnak a legforróbb kánikula idején is. A nyárfák, pontosan a dús lombozatuk miatt, élenjárnak a levegő megtisztításában, hatékonyan szűrik ki a levegőben található káros anyagokat. Emellett pedig kecses sudárságukkal igazán felüdítő gyöngyszemei a betondzsungelek összképének.
Az allergia nem vicc!
Nyilván nem szeretnénk senkit arra buzdítani, hogy a tapasztalt allergiás tüneteket vegye félvállról, hiszen, amint megjegyeztük korábban, a magszőrökkel más pollenek is bejuthatnak a szervezetünkbe. Ha tapasztaljuk a jellegzetes panaszokat, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz!