Esetenként az asztmás köhögés könnyen összekeverhető egy egyszerű légúti fertőzés okozta köhögéssel. Ha azonban megfigyeljük, hogy milyen körülmények között jelentkezik ez a tünet, könnyen kideríthetjük, mi okozza valójában!
Az asztma egy krónikus tüdőbetegség, mely gyógyíthatatlan, de tüneteit tekintve meglehetősen jól kezelhető a megfelelő terápiával. A betegség legfőbb ismertető jele a levegő szabad áramlásának akadályoztatottsága a tüdő hörgőcskéiben.
Ezek az apró légzsákok ugyanis a betegség miatt belülről megduzzadnak, a nyálkahártyájukban található sejtek nyákot termelnek, így kapacitásuk igencsak beszűkül. Emellett a hörgőcskék körüli izmok is begörcsölnek, összehúzódnak, ezzel is csökkentik a légutak átjárhatóságát. Az asztmás roham során a tüdőből nem tud távozni a levegő, mivel a beszűkült hörgőcskék elzáródnak a megnövekedett mellkasi nyomás miatt, ez pedig oxigénhiányt okoz.
Gyakran azonban hosszú idő telik el addig, mire az asztmás köhögés gyanúja felmerül és a beteg megfelelő orvoshoz jut. Esetenként ugyanis nagyon hasonlít arra, mikor az ember egy légúti fertőzés miatt köhög, vagy felnőttként a fizikai gyengeség rovására írják. Ha azonban más tünet nem jelentkezik vagy mindig egy adott esetben kezdődik a köhögés, érdemes azonnal szakemberhez fordulni.
Ezek lehetnek az asztmás köhögés kiváltó okai
Az asztma gyakran allergiához – pollen, házipor, állatszőr, toll, stb. – társul. Egy ideig csak a szokásos szénanáthás tünetek jelentkeznek, majd idővel a köhögés is kialakul, ez pedig idővel, az allergia súlyosbodásával, asztmává alakulhat, mivel a folyamatos irritáció során kialakuló tartós nyálkahártya gyulladás túlérzékennyé teszik a hörgőket.
Esetenként a fenntartó terápia kiegészítéseként alkalmazandó allergia elleni, antihisztamin tartalmú gyógyszerek használatával már önmagában is jelentős javulást lehet elérni a beteg állapotában.
Asztmát okozhatnak különböző fertőzések is, mint az influenza és egyéb vírusok, vagy épp a rendszeres orrmellék- és arcüreg gyulladás, de akár az orrsövényferdülés vagy polip kialakulása is. Sőt, egyes vegyszerek, gyógyszerek is kiválthatják vagy előidézhetik ezt a krónikus betegséget.
Gyermekeknél nem ritka, hogy a fizikai aktivitás is kiválthatja az asztmás köhögést, ahogy a hideg, téli levegő szájon át való belélegzése is.
Van, hogy többféle kiváltó ok is egyszerre felelős az asztma és az asztmás köhögés kialakulásáért. Máskor már egy trigger is elegendő a komoly krónikus megbetegedés kialakulásához, melyhez a genetikus hajlam is hozzájárulhat.
Az asztma sokféle tünettel jelentkezhet
Gyakran azért nem gondolnak az emberek egyből arra, hogy asztmával állhatnak szemben, mert nem kizárólag a mindenki által, legalább hallomásból, ismert tünetekkel jelentkezik. Ezek a következők: sípoló lélegzetvétel vagy zihálós-fuldoklós nehézlégzés, illetve az éjszakai vagy fizikai terhelésre jelentkező, csillapíthatatlan köhögés.
A kevésbé ismert tünetek, mint a mellkasi szorítás vagy nyomás érzete, folyamatosan jelentkező, meghűlésre utaló jelek, illetve az alvászavarok azonban korántsem ritkák. Ha ezeket tapasztaljuk, szintén érdemes a megfelelő szakorvoshoz fordulni egy kivizsgálásért. Az asztma egyszerű módon, légzésfunkciós vizsgálattal diagnosztizálható.
Az asztmás köhögés nem válogat, bárkinél megjelenhet
Gyerekek esetében az egyik leggyakoribb krónikus betegségnek számít az asztma, de sajnos bármilyen életkorban kialakulhat ez a tüdőprobléma. Nem ritka, hogy a gyerekkori asztma visszahúzódik és sokáig teljesen tünetmentes a beteg, majd felnőttkorban nagyobb stressz vagy vírusos légúti fertőzés hatására kiújul a probléma.
A terhesség során kialakuló nehézlégzés nem minden esetben asztmás megbetegedés jele, de ha az asztma orvosilag igazolt, a szakorvos által előírt terápiát kell követni az anya és a magzat egészségét is védve. Ebben az esetben a szokásos kontrollhoz – évi egy-két alkalom – képest még komolyabb megfigyelés alá helyezik a várandós nőket.
Az asztmás köhögés csillapítása gyerekeknél nem mindig könnyű
Az asztmás roham kialakulása ijesztő mind a beteg, mind a körülötte lévők számára, ezért az első és legfontosabb az, hogy mindenki megőrizze a nyugalmát. Ez egy gyermek esetében nem könnyű, hiszen a levegő után kapkodás fokozott stresszt jelent és ez csak ront az aktuális állapoton, súlyosbíthatja az asztmás rohamot. Esetenként enyhe nyugtató hatású gyógyszer beadása is ajánlott a megszokott gyógyszerek mellett.
Krupp vagy asztma?
A gyermekek esetében jelentkező nehézlégzés, zihálás és a levegő után kapkodás, köhögés nem mindig asztmatikus tünet, bár igencsak hasonlít arra a betegségre. Náluk ugyanis nem ritka a krupp, vagyis a gégehurut, ami a légcső nyálkahártyájának duzzanata.
Ez a betegség vírusfertőzés során alakulhat ki és hároméves kor alatt akár életveszélyt is okozhat, mivel az ilyen korú gyermekek légcsöve még nagyon szűk. A kruppot az különbözteti meg – többek között – az asztmától, hogy két roham között nincs szükség fenntartó terápiára. Kruppos roham esetén kezelési módja hasonló az asztmás rohaméhoz.