Az asztma vizsgálat komplex folyamat, amelyet szakképzett tüdőgyógyász végez. Mostani bejegyzésünkben ezt a sokakat érintő komoly egészségügyi problémát vesszük górcső alá, illetve részletesen kivesézzük, milyen részekből is áll egészen pontosan az asztma vizsgálat, és mit kell tudni az egyes fázisairól.
Mi az az asztma és milyen tünetei vannak?
Az asztma krónikus gyulladásos betegség, ami a légzőszerveket érinti. A tapasztalatok azt mutatják, a fiatalabbaknál (15 év körüliek) nagyobb a kialakulásának esélye. Az asztma megjelenésének hátterében jellemzően allergiás okok állnak (poratkára, pollenre, állatszőrre való túlérzékenység).
Ha 40 éves kor fölött jelentkezik, általában nem allergia váltja ki. Az asztma tünetei széles spektrumot járnak be. Enyhébb esetekben a panaszok rövid ideig tartanak, súlyosabb esetben az életminőség rovására is mehetnek, például asztmás rohamot idézve elő. Az asztma tünetei között tudjuk a nehézlégzést, zihálást, légszomjat, mellkasi szorítást és/vagy fájdalmat, erőteljes köhögést, gyerekeknél a sípoló-szuszogó légzést.
Amikor egyértelmű – és amikor nem
Amennyiben az adott beteg erős asztmás rohamot tapasztalt, a látott, tapasztalt tünetek olyan jellegzetesek, hogy nem is kérdés, milyen betegség áll a háttérben. A rohamokon kívül azonban a beteg légzésfunkciói abszolút normális értéket mutatnak, semmiben sem térnek el az egészséges személyekétől. Ennek tükrében már érthető, miért is gyakori az asztma vizsgálat a csupán gyanú fázisában – a korai felismerés rendkívül értékes.
A kezelés a korai szakaszban ugyanis eredményesebb, és az asztma által kiváltott szövődmények is nagyobb eséllyel kerülhetők el, ha tudjuk, mivel is állunk szemben. A korai felismeréssel tehát gátat vethetünk az asztma teljes kifejlődésének, súlyosabbá válásának. Az asztmával ugyanis együtt lehet élni, méghozzá minőségi életet – természetesen ez a megfelelő kezelés és a kezelőorvossal való maximális együttműködés fejében érhető el.
Asztma kivizsgálása gyerekeknél
Szülők részéről is igen gyakori a gyermek asztma vizsgálat igénylése, különösen, ha a normálistól eltérő tüneteket tapasztalnak a kicsiknél, úgymint: hosszan elnyúló, száraz köhögés, sípoló légzés, légszomj és a látszólag indokolatlan energiátlanság, gyakori fáradékonyság.
Sajnos az asztma a csecsemőket sem kíméli – igazi „red flag” lehet a csecsemőkori ekcéma. Szintén intő jel lehet még az ételallergia is – ha pedig a szülők a fentiekben leírt panaszokkal szembesülnek, mindenképpen indokolt az asztma vizsgálat elkészítése.
Miből áll az asztma vizsgálat?
A vizsgálat egyik legalapvetőbb, ám hatékonyság terén igencsak kiemelkedő módszere maguknak a légzésfunkcióknak a vizsgálata. Ehhez a szakember egy úgynevezett spirométer elnevezésű készüléket használ. A spirométer által kimutatott eredmények segítenek a szakembernek behatárolni a betegséget, így kiderül, hogy valóban asztmával állnak-e szemben.
Az asztma vizsgálat módszerei között az allergiateszt is jelentős szereppel bír. Ahogy a fentiekben ugyanis már megjegyeztük, az asztmát kiváltó okok között gyakori az allergia is. Az allergiateszt segít pontot tenni az ügy végére, miközben az is kiderül, milyen allergén anyagok jelentenek veszélyt a páciensre nézve.
Vérvizsgálatra és mellkasröntgenre is szükség lehet
Az asztma vizsgálat során rendszerint vérvizsgálatra, illetve mellkasröntgenre is sor kerül. A szakorvos továbbá megvizsgálja a beteg nyelőcsövét, CT-t is végeztethet. Ha a betegség megléte beigazolódott, kezdődhet a kezelés. Az évi kontrollvizsgálat erősen javasolt az asztmás betegek számára.
Amikor nem az asztma áll a tünetek hátterében
A minden részletre kiterjedő vizsgálat már csak azért is releváns, mert az asztmás tünetek, bár egyértelműnek tűnnek, nem feltétlenül a szóban forgó betegség hírnökei. Egy sor olyan egészségügyi problémát ismerünk, amelyek panaszai nagyon hasonlítanak az asztma tüneteire. Ilyen többek között az allergiás nátha, az orrsövény-ferdülés vagy az orrpolip. A vizsgálat tehát létfontosságú a betegség beazonosításának és a megfelelő kezelés elkezdésének vonatkozásában.