A fényérzékenység napallergiaként él a köznyelvben. Mostani bejegyzésünkben ezt az igencsak sok tévhittel övezett témát vettük górcső alá, részletes képet festve a rendellenességről, annak tüneteiről, kialakulásának okairól és lehetséges kezeléséről.
Mit nevezünk fényérzékenységnek?
A melegidő beköszöntével szívesen tartózkodunk odakinn a szabadban, különösen az egyik kedvenc nyári időtöltésünknek, a napozásnak hódolva. A Nap éltető sugarainak pozitív élettani hatásai megkérdőjelezhetetlenek – azonban, ahogy az már csak lenni szokott, a túlzásba vitt napozás, pláne, ha a szükséges óvintézkedésekre is fittyet hányunk, roppant káros is lehet.
A bőrön többek között csalánkiütésre hasonlító, viszkető, fájdalmas piros kiütések jelentkezhetnek, amelyek fényérzékenység jelenlétére is utalhatnak. Fontos! Ha már egyszer kialakult az esetünkben a fényérzékenység, gyenge napfény, sőt, ritka esetben világítótestek fényének hatására is jelentkezhetnek a szimptómák.
A fényérzékenység tünetei
A betegség kialakulásának tekintetében lehet toxikus és allergiás. Az előbbi sokkal gyakoribb, mint az utóbbi. A toxikus fényérzékenység tünetei nagyon hasonlítanak a napégéssel járó tünetekre: a bőr megduzzad, pirossá válik, érintésre fájdalmas, kellemetlenül húzódik, illetve viszket. Ezek a tünetek gyakran napokig, ritkább esetben hetekig is megfigyelhetők.
Foto-allergia – súlyosabb, mint gondolnánk
A toxikus fényérzékenységgel ellentétben a foto-allergiát, azaz fényallergiát nem kizárólag az UV sugárzás váltja ki – annak kialakulásának hátterében általában a napfény és valamilyen más külső tényező kombinációja áll. A fényérzékenység ezen típusa immunológiai reakción alapuló betegségnek számít. Általában gyógyszerek, kozmetikumok, vegyszerek és a napfény hatására alakulhatnak ki a tünetek.
Sőt, a kutatások arra is rávilágítottak, miszerint egyes növények a bőrünkkel érintkezve, napfény hatására is kiválthatják a kellemetlen szimptómákat. Legyen bármi is a katalizátor, tény, miszerint a fény-allergia hátterében, ahogy azt az elnevezése is hűen tükrözi, valódi allergiás reakció áll.
Az allergiás fényérzékenység okai
Az allergia a szervezetünk válaszreakciója egy bizonyos anyag jelenlétére. A vészriadóért ez esetben a bőrben lévő fehérje a felelős, amely az adott anyag jelenlétére allergiás reakcióra készteti a szervezetet. A folyamathoz szorosan kapcsolódik az UV sugárzás is, amelynek jelenlétére a fehérje szerkezete megváltozik, és kialakul az úgynevezett immunválasz.
Ha foto-allergiában szenvedünk, a bőrünknek nemcsak azon területein jelennek meg a fájdalmas kiütések, amelyek közvetlenül ki vannak téve a napfénynek. Hólyagok, hámló részek, ekcéma-szerű kiütések jellennek meg a ruhával takart bőrfelületeken is.
Milyen gyógyszerek és anyagok válthatnak ki foto-allergiát?
Alapvetően az antibiotikumok és vérnyomást optimalizáló gyógyszerek hajlamosíthatnak allergia kialakulására, de a listán gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók is találhatók szépszámban. Az illatanyagok közül különösen a levendula- és a citromolaj veszélyes e tekintetben, illetve a halogenizált dezodorok. Ritka, viszont nem lehetetlen, hogy a tetoválóanyagok hatására jön létre a fény-allergia.
Fényérzékenység kezelése – mi a teendő, ha beigazolódik a gyanúnk?
Amennyiben erősen él bennünk a gyanú a napallergia meglétére vonatkozóan, az első és legfontosabb, amit tehetünk, hogy alaposan kivizsgáltatjuk magunkat. A szakorvos nemcsak az allergia meglétének megerősítését kínálja a számunkra, de feltárja a betegség kialakulásának pontos okait, ezáltal lehetőséget adva a számunkra a minél célszerűbb, hatékony gyógykezelésre is.
A megelőzés rendkívül fontos! Már tavasszal (egészen őszig) érdemes erősebb faktorszámú fényvédőket használni, körültekintően védeni a bőrt a napfénytől. Ha az allergiás tüneteket gyógyszerek vagy bizonyos anyagok váltják ki, kerüljük az azokkal való bárminemű érintkezést.
A tünetek kezelésére használhatunk az orvos által előírt antihisztaminos készítményeket, ezek enyhítik az olyan kellemetlen szimptómákat, mint a folyamatos viszketés. Az akut tünetek kezelésében a kortikoszteroid készítmények járnak élen.